[Friss hozzászólások] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
Meryl:
- nem szoktam azon mélázni hogyan öljem meg a következő áldozatomat, mert nem szeretem ha erre egyáltalán sor kerül. Ahogy jön. Úgy hal meg ahogy azt megérdemli. Minnél nagyobb bűn az, amit tett annál többet szenved - magyarázta - de a legszivesebben fegyverrel gyilkolok. |
Karen:
- Nekem nem a látvány a fontos és a gyors ölés, hanem a módszer és az eredmény. Hogy mindenképp elérjem a célom. Ez a legfontosabb, különben nem ér semmit a támadás...*mondta, mintha ezt csinálná mindennap* |
Meryl:
- sikítást csak a screamoban szeretem. én gyorsan végzek. nem hagyok időt a sikításra... - mondta majd hozzátette - viszont ha én gyilkolok, az legyen látványos ^_^ de fő hogy nyomós okom legyen! |
Karen:
- Hehehe...*nevetett félmosollyal az arcán*
- Én sem azért gyilkolok mert tetszik. hanem mert muszály. Egy idő után pedig muszály volt beleélnem magam, különben puhény leszek és akkor senkin sem tudok majd bosszút állni. Ezért tetszik már a vér és a sikítás.*mondta* |
Meryl:
- én nem szeretek gyilkolni - rázta meg a fejét - nem lelem örömömet benne... de persze ha muszály - nézett a szellemre- kivételt tehetek. |
Karen:
-Puszta kézzel jobban szeretk gyilkolni...*mondta és olyan "hidd el tényleg így van" arcot vágott* |
Meryl:
- akkor sem kéne ilyen hirtelen megszólalnod. egyszer még megölsz vele valakit. - felkapta a csizmáját és visszatett bele mindent |
Karen:
- Nem bukkantam fel hirtelen. ha nem vetted volna észre, 5perce itt vagyok melletted...*nézett rá úgy mint egy agyamentre* |
Meryl:
*már megint a szívbajt hozta a lányra aki így most a patakban landolt*
- a frrrrrancia négyszögbe!...muszály mindig ilyen hirtelen felbukkanod?...- tért ki a válasz elől - már egyszer megkértelek hogy ezt fejezd be!
*kimászott a patakból és kicsavarta a hajából a vizet és egy nagy lendülettel rántott egyet a vállán úgy hogy amikor a karja visszatért nnormál helyzetbe a tenyere a föld felé fordult. Így egy nagyobb forgószél vette körül és gyorsan megszáradt.* |
Karen:
- Min elmélkedsz ennyire?*kérdezte mosolyogva* |
Meryl:
*elgondolkodott azon a síron..de nem jutott semmire hiszen egy srác neve volt ráírva de annyit biztosra vett hogy nagyon kötődhetett hozzá. végül levette a csizmáját... előtte egy pár igen árdekes dolgot húzott elő belőle (kések...tőrök... dobócsillag...kisebb csomagok amelyek valamilyen port tartalmaztak...meg egy pár kötszert) majd a vízbetette a lábait és kockacukrokat pakolgatott ide-oda az ölében* |
Karen:
(- nem is zavartatja magát... Lehet, hogy ő lessz az... De neki sajnos arany szíve van, de végül is ki tudja...)*gondolkodott és mosolyogva figyelte a lányt* |
Meryl:
*leült a patakpartra és előhúzott egy nyalókát. ismét igen késő volt már ahoz hgy a tengerpartra menjen és le is hűlt az idő.* |
Karen:
*követni kezdte a lányt és figyelte, hogy mit csinál* |
Meryl:
*egy kicsit hátradőlt és a kezeit a fák felé tartotta. egy pillanattal később kék lángokból álló gömb kavargot a kezei között. majd a fák felé vetette mire a lángok szétcsaptak az ágak között és hamarosan egy kis tisztás lett az erdő legsűrűbb része közepén. Elégedetten nézett körbe és a magasba emelkedett. Úgy volt ahogy a szellem mondta. teljesen rossz irányba fordult de most hogy már tudja hogy mi merre van könnyen visszarepült a patakhoz* |
Karen:
*leszállt egy nagyonn kőre és mosolyogva figyelte hogy mit csinál a lány*
- Furcsák a mai emberek... AZ én koromban nem voltak ilyen gorombák és idegesek...*kuncogott* |
Meryl:
- helyes. - mondta és a magasba emelkedett de beverte a fejét egy faágba amely éppen hogy csak a feje felett volt - áááúúú. - mérgesen nézett felfelé mert az eget sűrű ágak takarták el teljesen. feltűrte a pulóvere ujját és nagy hévvel arra készült hogy eltűnteti az egész dzsumbulyt. |
Karen:
*megint kuncogott egy sort. jól tudta, hogy a lánynak fogalma sincs merre lehet és azt is nagyon jól tudta, hogy ő nélküle nem juthat ki az erdőből.*
- Hát akkor nem is zavarom elmélkedésed*játszotta meg az éppen indulni készülőt* |
Meryl:
*nem akarta hogy a lány megtudja hogy fogalma sem volt róla így határozottan ezt válaszolta*
- ki mondta hogy a patakhoz szeretnék menni? a kávézóba tartok... - egy pillanatig habozott mert eszébe jutott hogy az 8kor bezárt. - vagyis mostmár nem... csak sétálok egyet^^ |
Karen:
*kuncogni kezdett*
- AHogy akarod...*mondta majd a lány mellett lebegve figyelte őt mosolyogva. Tudta, hogy idegesíti a lányt, de valahogy olyan jól mulatott. Majd egy jó idő után meg szólalt*
- Azt ugye tudod, hogy teljesen a patak ellenkező irányába tartunk?*kérdezte mosolyogva és kíváncsian figyelte a reakcióját* |
[Friss hozzászólások] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés