[Friss hozzászólások] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
Meryl:
*halványan elmosolyodott majd a fák fölé emelkedett...egy pillanatig habozott majd villámgyorsaságra kapcsolva a kollégiumhoz érkezett* |
Karen:
*észrevétlenül leszállt és ugyanúgy észrevétlenül követte a lányt és minden egyes lépést figyelte. Közben mosolygott és várta, hogy az mikor veszi észre*
(- Ha ilyen képességei vannak, elött utóbb majd megérzi, hogy figyelik!)*mosolygott* |
Meryl:
*megitta a teáját és visszapakolt a táskájába...a hátára vette és indulni készült vissza a kollégiumba* |
Karen:
*elmosolyodott*
(- Alá becsültem)*a farkasok felé nyújtotta kezeit mire azok ugyanolyan köddé változtak és felszállva hozzá, a keze beszívta őket* |
Meryl:
*sejtette hogy a farkasok nem maguktól találtak épp rá épp ezért tovább iszogatva a teát mikor a farkasok épp rávetették volna magukat mintha csak egy elektromos búra védte volna a lányt: a farkasokat villámok járták át és a földre hullottak....* |
Karen:
*Karen a dolgokat könnyen megoldotta: a farkasokat a patak azon részéhez irányította, amelynek közepén kövek voltak. Így az állatok a köveken átkelve értek a túl partra. Vicsorogva nézték a lányt, majd az egyik megnyalta a száját és neki ugrott társát pedig követte a másik is* |
Meryl:
*a szeme sarkából látta a farkasok közeledtét de nyugodtan teázgatott tovább ugyanis ő a patak másik oldalán volt a farkasok pedig utálják a vizet főleg ha a pataknak nagy a sodrása így nem kelhettek át rajta csak vonítottak a másik oldalról XD* |
Karen:
*maga se vallotta be magának, de megkedvelte a lányt. Pont olyan, mint amilyen ő volt, ilyenkorában.Kíváncsi volt a lány képességeire. Ez egyre jobban húzta őt vissza. Megállt és féloldalasan vissza fordult meglendítette a kezét, amíből két ezüstösen fénylő kőd csík száguldott a lány felé. Út közben két fehér farkassá változott és azok földet érve futni kezdtek a lány felé. Karen a magasból figyelte a lány és várta, hogy állatai oda érjenek* |
Meryl:
*hátranéz és mivel látja hogy az a fogalma sincs kicsoda is elmegy XD inkább visszamegy a patakhoz és leül az egyik kőre...a táskájáért nyúl és kivesz egy üveg teát majd kitölti egy bögrébe XD amit szintén a táskájából kap elő és beletesz egy tonna kockacukrot végül egy nyalókával megkeveri XD és mintha mi sem történt volna inni kezdi* |
Karen:
*megvonja vállát*
(- még jó, hogy ebben az alakban türelmesebb vagyok mint a másikban.)*hátra nézett a távolodó lányra*(-Szegény... Nem is tudja, hogy ki vagyok... Úgy néz ki sose hallott felőlem!)*mondta sajnáló tekintettel aztán folytatta énekét és az ellenkező irányba ment* |
Meryl:
- ez igen érdekes...csakhogy a medál miatt nem tudsz belémköltözni..és nem rozsdás a kardom...sőt! ilyenekkel gyilkolják a magadfajtákat...sok mindent tudok rólatok...tudom hogy közönséges pengével csak kiröhögtetném magam..erre jó a démoni penge! amelyben a saját vérem folyik...és egy erős démon csontja a nyele és a vérével lett bekenve..tudom egy kicsit undorítóan hangzik..de az igazság az az hogy a használatához nem csak kardforgatás tudománya szükséges... na mindegy. a lényeg hogy jobb ha nem mászol át rajtam mégegyszer mert így is fázom -.-... és most ha megbocsájtasz - a zsebébe nyúl és egy nagy tábla csokoládét húz elő és mintha csak egy szendvicset enne megrágja és lenyeli - viszlát! |
Karen:
-Egy hulla fejét akarod levágni...? Ha a tárgyak át mennek rajtam...*átment a lányon (ekkor hirtelen hűvös lett), hogy érzékeltetni tudja* akkor az a rozsdás, több évet megélt kard, hogy tudna bántani...*mosolygott megértően aztán hátatfordított a lánynak és a vállafölött visszanézett*-Nem akarlak megölni, ezért kérlek, hogy ne támadj és főképpen ne dühíts. Két nap múlva változom azzá aki voltam. Azzá aki miatt ma ilyen vagyok... Mondjuk úgy a tudatomnál leszek, de akire dühös vagyok azt kegyetlenül megölöm...Ráadásul sajna az ellenfél igen nehezen győzne le, hiszen, akkor is halott vagyok, csak éppen testet öltök...*vissza fordította fejét és felnézett a holdra* |
Meryl:
*egy pillanatig bűntudatot érzett...de mivel eszébe jutott hogy mennyit gyötörték így inkább újra komoran nézett Karenre*
- viszont...nálam meg van egy..ilyen..- ráncigálta elő a nyakláncát a pulcsija alól. Egy furcsa zöld színű anyagból készüt béka van a lánc végén - látod ezt?...fogadjunk nem tudod mi ez. Ez pontosan a gonosz szellemektől védelmez!... mindenre felkészültem..hidd csak el! esélyed sem lenne..főleg a démoni pangékkel szemben - paskolja meg az oldalán lévő két kardot... |
Karen:
*mire a lány észre vette volna, a nő már a szeme elé lebegett*
- Azért kislány mert tapasztalanabb vagy nálam. Látod... Most kihasználhattam volna az alkalmat, hogy megszálljalak... Akkor márcsak egy tetőre kellet volna irányítanom téged és onnan leugrani veled és halott lennél. De engem nem tudsz elküldeni, semmien mágiával. A múltam láncol ide, egy átokkal. Soha nem lehet nyugtom.*mondta szomorúan és vissza szállt a víz felszínére, és simogatni kezdet a víz fodrait* |
Meryl:
*forgatta a szemeit*
- és ki mondta hogy nem tudok idézni? vagy....fehérmágiával visszaküldeni téged oda ahová tartozol? - mondta sejtelmesen - tőlem bárki lehetsz... |
Karen:
*teljesen meglepődött és ez arcán is meglátszott*
- Hát szellem. Talán nem látszik rajtam? *mondta és körbe fordulva végig nézett magán. Furcsának találta, hogy lába és szoknyája a semmibe veszik, ő maga lebeg és ez szinte észre vehetetlen. Ez a dolog megnevettette egy kicsit majd a lányra nézett várva a választ* |
Meryl:
*összeráncolta a szemöldökét*
- miért? mi vagy te? - az egyik kezét a kardjára tette biztonsági okokból |
Karen:
*kuncogott egy kicsit. Arcára mosoly mosoly került. a tekintete is változott. inkább kíváncsi lett és egy kicsit gúnyos, de még is mást mondott.*
- Ne bosszants fel. Engem ha akarnál se tudnál bántani. Én viszont könnyen tudnálak téged, még így is.*tárta szét a kezeit, miközben meghajolt és hátrált egy kicsit* |
Meryl:
*mostmár határozottabb lett*
- meg tudom védeni magam! és nem félek, se tőled se mástól - a levegőben szaltózva ismét szembe került vele |
Karen:
*megkerülve a lányt a háta mögé lebegett*
- Nem félsz egyedül ebben a sötét erdőben ilyen későn kicsi lány...? Sok erre felé az olyan gonosz csavargó, akik pont egy ilyen kis ártatlan leányra éheznek...*mondta búgó hangon. Nem is tudta miért akarja elijeszteni a lányt. Aztán pár másodperccel már rá is jött* |
[Friss hozzászólások] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés